Milyen messze van a távolság a mellcsomók és a mellrák között?

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) által közzétett 2020-as globális rákterhelési adatok szerintmellrákvilágszerte elképesztően 2,26 millió új megbetegedést jelentett, ami 2,2 millió esettel megelőzi a tüdőrákot.Az új daganatos megbetegedések 11,7%-os arányával, a mellrák az első helyen áll, így ez a rák leggyakoribb formája.Ezek a számok számtalan nőben felkeltették a figyelmet és aggodalmat a mell csomóival és a melltömegekkel kapcsolatban.

Amit a mellcsomókról tudni kell
A mell csomói általában a mellben található csomókra vagy tömegekre utalnak.A legtöbb ilyen csomó jóindulatú (nem rákos).Néhány gyakori jóindulatú ok közé tartozik az emlőfertőzések, fibroadenomák, egyszerű ciszták, zsírelhalás, fibrocisztás elváltozások és intraduktális papillómák.
Figyelmeztető jelek:

    
A mellcsomók kis százaléka azonban lehet rosszindulatú (rákos), és a következőket mutathatjafigyelmeztető jelek:

• Méret:Nagyobb csomókhajlamosak könnyebben felvetni aggodalmakat.
• Alak:Szabálytalan vagy szaggatott szélű csomóknagyobb a valószínűsége a rosszindulatú daganatok kialakulásának.
• Textúra: Ha egy csomótapintásra keménynek vagy egyenetlen textúrájú, további vizsgálatra van szükség.Ez különösen fontos a nők számára50 év felettiek, mivel a rosszindulatú daganatok kockázata az életkorral növekszik.

A mellcsomók vizsgálata és az emlőrák korai diagnosztizálásának jelentősége
Tanulmányok kimutatták, hogy miközben az emlőrák előfordulása növekszik, az elmúlt évtizedben a mellrák okozta halálozási arány csökkent a nyugati országokban.A visszaesés elsődleges oka a korai diagnózis és kezelési módszerek optimalizálásának tudható be, amelynek kulcsfontosságú eleme az emlőrákszűrés.
1. Vizsgálati módszerek

• Jelenleg elsősorban a nyugati országokból érkeznek kutatások a különböző vizsgálati módszerek közötti érzékenységi különbségekről.A klinikai emlővizsgálatok alacsonyabb érzékenységűek, mint a képalkotó technikák.A képalkotó módszerek közül a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a legnagyobb érzékenységgel, míg a mammográfia és az emlő ultrahang hasonló érzékenységgel.
• A mammográfia egyedülálló előnnyel rendelkezik az emlőrákhoz kapcsolódó meszesedések kimutatásában.
• A sűrű emlőszövet elváltozásai esetén az emlő ultrahang szignifikánsan nagyobb érzékenységgel rendelkezik, mint a mammográfia.
• A teljes emlő ultrahangos képalkotásának hozzáadása a mammográfiához jelentősen növelheti az emlőrák kimutatási arányát.
• Az emlőrák viszonylag gyakoribb a menopauza előtti, magas emlősűrűségű nőknél.Ezért ésszerűbb a mammográfia és a teljes emlő ultrahangos képalkotás együttes alkalmazása.
• A bimbóváladék specifikus tünete esetén az intraduktális endoszkópia lehetővé teszi az emlőcsatorna-rendszer közvetlen vizuális vizsgálatát a csatornákon belüli rendellenességek kimutatására.
• Az emlőmágneses rezonancia képalkotás (MRI) jelenleg nemzetközileg ajánlott azoknak az egyéneknek, akiknél nagy az emlőrák kialakulásának kockázata életük során, például azok számára, akik a BRCA1/2 génekben patogén mutációkat hordoznak.

2. Rendszeres mell önvizsgálat
A múltban is ösztönözték a mell önvizsgálatát, de a legújabb kutatások ezt jelziknem csökkenti a mellrákos halálozást.Az American Cancer Society (ACS) irányelveinek 2005-ös kiadása már nem javasolja a havi önvizsgálatot az emlőrák korai felismerésének módszereként.A rendszeres emlő-önvizsgálat azonban még mindig értékes az emlőrák esetleges későbbi stádiumában történő azonosítása és a rutin szűrések között előforduló rákos megbetegedések kimutatása szempontjából.

3.A korai diagnózis jelentősége
A mellrák korai diagnosztizálása számos jelentős előnnyel jár.Például a nem invazív emlőrák kimutatása potenciálisan elkerülheti a kemoterápia szükségességét.Ezenkívülaz emlőrák korai felismerése több lehetőséget biztosít az emlőszövetet megőrző, emlőmegtartó kezelésre.Növeli annak esélyét is, hogy elkerülhető legyen a hónalji nyirokcsomó-bontó műtét, ami funkcionális károsodást okozhat a felső végtagokban.Ezért az időben történő diagnózis több kezelési lehetőséget tesz lehetővé, és csökkenti az életminőségre gyakorolt ​​​​potenciális hatást.

A korai diagnózis módszerei és kritériumai
1. Korai diagnózis: Korai mellelváltozások és kóros megerősítés
A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a mammográfiás mellrákszűrés éves szinten 20-40%-kal csökkentheti a mellrákos halálozás kockázatát.
2. Patológiai vizsgálat

• A kóros diagnózis aranystandardnak számít.
• Minden képalkotó módszernek megfelelő kóros mintavételi módszerei vannak.Mivel a legtöbb felfedezett tünetmentes elváltozás jóindulatú, az ideális módszernek pontosnak, megbízhatónak és minimálisan invazívnak kell lennie.
• Jelenleg az ultrahang által irányított magtű biopszia az előnyben részesített módszer, amely az esetek több mint 80%-ában alkalmazható.

3. A mellrák korai diagnosztizálásának fő szempontjai

• Pozitív gondolkodásmód: Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a mell egészségét, de ne féljünk.Az emlőrák olyan krónikus daganatos betegség, amely nagyon érzékeny a kezelésre.Hatékony kezeléssel a legtöbb esetben hosszú távú túlélés érhető el.A kulcs azaktív részvétel a korai diagnózisban az emlőrák egészségre gyakorolt ​​hatásának minimalizálása érdekében.
• Megbízható vizsgálati módszerek: Szakintézményekben az ultrahang képalkotást és a mammográfiát kombináló átfogó megközelítés javasolt.
• Rendszeres szűrés: 35-40 éves kortól 1-2 évente javasolt az emlővizsgálat.