-
A CAR T-sejtterápia átfogó értelmezése
A CAR-T (Chimerica Antigen Receptor T-Cell), ami a kiméra antigénreceptor T-sejtek rövidítése, egy olyan eljárás, amelynek során egy személy T-sejtjeit genetikailag módosítják a testen kívül, lehetővé téve számukra a rákos sejtek felismerését és hatékony elpusztítását, mielőtt visszajuttatnák őket a beteg szervezetébe, ezáltal elérve a rosszindulatú daganatok kezelésének célját.
Valójában a CAR-T terápiát nemcsak a rák kezelésére használják, hanem nagy potenciállal rendelkezik az autoimmun betegségek, a krónikus fertőzések, a szívbetegségek és az életkorral összefüggő betegségek területén is.
A T-sejtek, más néven T-limfociták, a limfociták fő alkotóelemei, és elsősorban az immunválaszokért és a betegségek elleni védekezésért felelősek. Olyan funkciókat látnak el, mint a célsejtek közvetlen elpusztítása, a B-sejtek antitesttermelésének elősegítése és gátlása, specifikus antigénekre és mitogénekre adott válasz, valamint citokinek termelése.
Természetesen az emberi immunrendszer nem korlátozódik a T-sejtekre; magában foglalja a B-sejteket, a neutrofileket, a K-sejteket, az NK-sejteket és még sok mást is. Szerepet játszanak a szervezetből származó anyagcsere-termékek eltávolításában, az antitestek felismerésében és termelésében, valamint az idegen kórokozók és a rákos sejtek azonosításában és elpusztításában.
Mivel a T-sejtek már eleve képesek felismerni és elpusztítani a rákos sejteket, miért szükséges mesterségesen CAR-t adni a T-sejtekhez, hogy CAR-T-sejteket hozzanak létre a rákos sejtek elpusztítására? Ez elvezet minket az immunrendszer elkerülésének fogalmához, amely a rák egyik legalapvetőbb jellemzője.
A CAR-T terápia, vagy CAR-T sejtterápia, magában foglalja a beteg T-sejtjeinek elválasztását, a testen kívüli tenyésztését, majd egy mesterségesen tervezett tumorsejt-antigén, a CAR (kiméra antigénreceptor) bejuttatását a T-sejtekbe. A feldolgozás után a T-limfociták tumorellenes aktivitása jelentősen fokozódik, mielőtt visszajuttatnák őket a beteg szervezetébe, így helyreállítva a T-sejtek azon képességét, hogy felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket. Ez a CAR-T sejtterápia lényege.
Az Impact Bio CAR-T terápiája, az IMPT-514 megkapta az FDA jóváhagyását.
2024. augusztus 21-én az Impact Bio bejelentette, hogy az FDA jóváhagyta az általa kifejlesztett IMPT-514 terápia IND kérelmét. Az IMPT-514 egy bispecifikus CD19/CD20 CAR-T terápia, amelyet az aktív, refrakter szisztémás lupus erythematosus (SLE) kezelésére alkalmaznak. Klinikai vizsgálati adatok szerint az IMPT-514 rendkívül hatékonyan termelődik különféle autoimmun betegségek miatt súlyos immunszuppresszióban szenvedő betegeknél, és hatékony autológ B-sejt eliminációs képességet mutatott enyhe citokinprofillal. Az axicabtagene ciloleucel CAR-T terápia nagy B-sejtes limfóma esetén öt év után is tartós választ mutat. 2024. augusztus 2-án az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) közzétett egy adatjelentést a CAR-T sejtterápia utáni hosszú távú túlélési arányokról. Az eredmények azt mutatták, hogy a CAR-T terápiában részesült betegek körében az 5 éves progressziómentes túlélési arány 29%, az 5 éves teljes túlélési (OS) arány 40%, az 5 éves limfóma-specifikus túlélési arány pedig 53% volt, ritka késői relapszusokkal. Az axicabtagene ciloleucel egy autológ CD19 kiméra antigénreceptor CAR-T sejtterápia, amelyet a relapszusos vagy refrakter nagy B-sejtes limfóma kezelésére engedélyeztek. Következtetés: Standard ellátási környezetben az axicabtagene ciloleucel CAR-T kezelési eredményei összhangban vannak a klinikai vizsgálatokban jelentett eredményekkel, az 5 éves időpontban tartós, tartós választ figyeltek meg.
A világ első sikeres CAR-T kezelése autoimmun betegségekre.2024. október 4-én a Nature weboldal címlapján megjelent egy jelentés, amely egy kínai kutatócsoport kutatási eredményét mutatta be. A tudósok CRISPR-Cas9 génszerkesztő technológiát alkalmaztak egészséges, donor eredetű, CD19-et célzó CAR-T sejtek genetikai módosítására, egy új generációs allogén univerzális CAR-T terápiát fejlesztve ki, amely három súlyos autoimmun betegségben szenvedő betegnek segített hosszú távú remissziót elérni.
-
„Tüdőcsomó krioabláció” jégtörő orvosi problémák
A tüdőcsomók rutinszerű kezelése magában foglalja a biopsziát és a tüdőeltávolítást.
A biopszia során könnyen előfordulhatnak szövődmények, például pneumothorax és hemothorax.
Fennáll a tumorsejtek leválásának és áttétképződésének kockázata. A rutin biopsziás szövet kis mennyisége miatt nehéz diagnózist felállítani.
-
Tüdőrák
A tüdőrák (más néven hörgőrák) a különböző méretű hörgőhámszövet által okozott rosszindulatú tüdőrák. Megjelenése szerint központi, perifériás és nagy (vegyes) daganatokra osztható.
-
Emésztőrendszeri rák
Az emésztőrendszeri daganat korai stádiumában nincsenek kellemetlen tünetek és nincs nyilvánvaló fájdalom, de a székletben lévő vörösvértestek rutinszerű székletvizsgálattal és okkult vérvizsgálattal kimutathatók, ami bélvérzésre utal. A gasztroszkópia a korai stádiumban jelentős új organizmusokat mutathat ki a béltraktusban.
-
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigyrák az egyik leghalálosabb rákfajta, amely a hasnyálmirigyet, a gyomor mögött elhelyezkedő szervet érinti. Akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigyben lévő rendellenes sejtek kontrollálatlanul növekedni kezdenek, és daganatot képeznek. A hasnyálmirigyrák korai stádiumában általában nem jelentkeznek tünetek. Ahogy a daganat növekszik, olyan tüneteket okozhat, mint a hasi fájdalom, hátfájás, fogyás, étvágytalanság és sárgaság. Ezeket a tüneteket más állapotok is okozhatják, ezért fontos, hogy orvoshoz forduljon, ha bármelyiket tapasztalja.
-
Prosztatarák
A prosztatarák egy gyakori rosszindulatú daganat, amely általában akkor alakul ki, amikor a prosztatarák sejtjei növekednek és terjednek a férfi testben, és előfordulása az életkorral növekszik. Bár a korai diagnózis és kezelés nagyon fontos, bizonyos kezelések mégis segíthetnek a betegség progressziójának lassításában és a betegek túlélési arányának javításában. A prosztatarák bármely életkorban előfordulhat, de általában a 60 év feletti férfiaknál a leggyakoribb. A prosztatarákos betegek többsége férfi, de lehetnek nők és homoszexuálisok is.
-
Petefészekrák
A petefészek a nők egyik legfontosabb belső szaporítószerve, és egyben a fő nemi szervük is. Feladata a petesejtek termelése, valamint a hormonok szintézise és kiválasztása. A betegség magas előfordulási aránnyal rendelkezik a nők körében. Komolyan veszélyezteti a nők életét és egészségét.
-
Veserák
A vesesejtes karcinóma a vese parenchyma húgycső-epitéliumrendszeréből kiinduló rosszindulatú daganat. A tudományos kifejezés vesesejtes karcinóma, más néven vese adenokarcinóma, amelyet vesesejtes karcinómának neveznek. Magában foglalja a vesesejtes karcinóma különböző altípusait, amelyek a húgycső különböző részeiből származnak, de nem foglalja magában a vese interstitiumából és a vesemedence-daganatokból származó daganatokat. Már 1883-ban Grawitz, egy német patológus, látta, hogy... -
Csontrák
Mi a csontrák? Ez egy egyedülálló tartószerkezet, váz és emberi csontváz. Azonban még ez a látszólag szilárd rendszer is marginalizálódhat, és menedékké válhat a rosszindulatú daganatok számára. A rosszindulatú daganatok önállóan is kialakulhatnak, és jóindulatú daganatok regenerációjából is keletkezhetnek. A legtöbb esetben, ha csontrákról beszélünk, az úgynevezett áttétes rákot értjük alatta, amikor a daganat más szervekben (tüdő, mell, prosztata) fejlődik ki, és késői stádiumban terjed, beleértve a csontokat is... -
Májrák
Mi a májrák? Először is, ismerkedjünk meg egy rák nevű betegséggel. Normális körülmények között a sejtek növekednek, osztódnak, és a régi sejteket lecserélik, hogy elpusztuljanak. Ez egy jól szervezett folyamat, egyértelmű kontrollmechanizmussal. Néha ez a folyamat elpusztul, és olyan sejteket kezd termelni, amelyekre a szervezetnek nincs szüksége. Ennek eredményeként a daganat lehet jóindulatú vagy rosszindulatú. A jóindulatú daganat nem rák. Nem terjednek át a test más szerveire, és a műtét után sem nőnek újra. Bár... -
végbélrák
A carcinomaofrectum, más néven vastagbélrák, egy gyakori rosszindulatú daganat a gyomor-bél traktusban, előfordulási gyakorisága a második helyen áll a gyomor- és nyelőcsőrák után, a vastagbélrák leggyakoribb része (kb. 60%). A betegek túlnyomó többsége 40 év feletti, és körülbelül 15%-a 30 év alatti. A férfiak gyakoribbak, a férfi-nő arány 2-3:1 a klinikai megfigyelések szerint, megállapították, hogy a vastagbélrák egy része végbélpolipból vagy schistosomiasisból ered; a bél krónikus gyulladása, egyesek rákot okozhatnak; a magas zsír- és fehérjetartalmú étrend fokozza a kólsavszekréciót, utóbbit a bél anaerob baktériumai telítetlen policiklusos szénhidrogénekké bontják, ami szintén rákot okozhat.
-
Méhnyakrák
A méhnyakrák, más néven méhnyakrák, a női nemi szervek leggyakoribb nőgyógyászati daganata. A HPV a betegség legfontosabb kockázati tényezője. A méhnyakrák rendszeres szűréssel és oltással megelőzhető. A korai méhnyakrák nagymértékben gyógyítható, és a prognózis viszonylag jó.
Pekingi Rákkórház Kooperatív Orvosi Intézménye